Kedves kis őszi nap,
mely hízeleg nekünk.
A fák már hullajtják,
sárgás könnyüket nekünk.
Kellemes meleg levegőben,
úszó selyemszálak fonják,
nyarunkat közre,s repítik tovább.
Kedves kis őszi nap,
sok-sok gyönyörű pillanat,
mit megéltünk már.
De hová lettél kedves kis ősz?
Az ember gyarló természetén,
nem változtat semmi bármit is tennék!
De Jössz még talán egyszer felénk,
Hogy mosolyt fessél arcunk déljén!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése