Megálmodtalak,
Mikor még nem ismertelek.
Fél ember voltam csupán,
Mikor még nem ismertelek.
Az álmom immár létező,
Engem szeret a legtökéletesebb nő.
Talán nem érzed hogy tökéletes vagy,
Hát jöjj végre rá bizony az vagy!
Mondtad hogy életed,
Sorscsapások éke lett!
Beleégettem szívedbe
Szívem izzó lenyomatát.
A nap minden pillanatát,
Szebbé varázsolom,
S egész életedben saját,
Boldogságomat adom!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése