2010. augusztus 22., vasárnap

S te figyelj rám!

Váratlan pillanatok az életben,

ok és okozat, vagy véletlen?

Nem számít, ez már a múlt éj,

megismertem a Nőt ki maga a tökély!


Távolság szét nem szakíthat,

képzelő erő mi életet adhat.

A messziségből elmélázva,

szépsége egyszer megvakíthat!


Vállalom, a vakság így már öröm,

Ám legyen! Utánam a vízözön.

Egy pillantás, egy csók az élet,

Meg nem halok, míg nem éltem Véle!